Józsi úgy lesz a messzi múlt Józsija, hogy közben minden idők Józsija, és ezzel a mi Józsink is tud lenni. Gyilkos galócával díszített kertésznadrágjában inkább egy jókora, kiürült emberpéldány, aki rosszindulatából építkezik, és önösségével rombol. / Török Ákos - 7óra7
"Ünnepelni jöttünk az Astra bábszínházat, történeti, művészi munkáját, országos, de Európában is ismert sikerességét. Akik itt vagyunk, megismerjük és elismerjük azt a munkát, azt a művészi tehetséget és készséget, amely az Aurorától az Asztráig vitte ezt a társulatot. (...)
A hajnalt azonban megelőzi a pitymallat, amikor még csak dereng, amikor születik a fény."
Az előadás azoknak való, akik általában szeretik a két világháború közötti korszak milliőjét ábrázoló "polgári" darabokat, élvezik Molnár Ferenc színházát és kíváncsiak erre a nem szokványos arcára is, kedvelik az előadásban részt vevő színészeket, eljárnak a Radnótiba és megnéznék Vallót, amint házon kívül alkot, de Veszprémbe már nem tudnak eljutni. lletve, akik szeretik a Pinceszínház intim terét, ahol szinte karnyújtásnyira vannak a színészek. (mezeinezo) http://mezeinezo.blog.hu/2013/05/03/pinceszinhaz_molnar_ferenc_jozsija
2013. április 28-án megalakult a Miskolci Balett. Két napos táncprogrammal ünnepeltek és leleplezték az ajándékszékeket, melyek az országból, a fővárosból és a határon túli színházakból érkeztek. A fotón a budapesti Jurányi Produkciós Közösségi és Inkubátorház és mögötte a Pinceszínház két ajándékszéke látható.
Belépő - Kulturális magazin (2013. április 26; 21:04:50-21:09:10)
ahol elhangzik a válasz arra a kérdésre, hogy "Hol bújkált eddig Józsi?" http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-04-26
Egy Molnár Ferenc-darab, amit nem ismerek, annak bemutatója (ill. délelőtti főpróbája) egyszerre vonzó és nagyon óvatos várakozásra intő dolog. Mert előfordult már, hogy a Játékszín ismeretlen Molnár Ferenc-darabot talált, színre vitte, és a fal adta a másikat. Ez a Józsi című mű, amelyet Valló Péter rendezett a Pinceszínházban, olyan, mintha Molnár Ferenc-karcolatokból, -tárcákból, -krokikból, -novellákból állította volna össze valaki, ha tetszik, akkor maga Molnár Ferenc.
Kellemes anyag, igazán. Ráadásul Valló Péter – aki érdekességül és szimbolice is egy játszótérre képzelte el a játékot – tud szeretem-színészekből álló szereposztást összeállítani. Gyabronka József, a címszereplő eleinte elragadóan vásott kisfiúnak hatott, utóbb pedig kitágult az alakítása „az emberfaj sárkányfog-vetemény” Vörösmarty-tétel igazolásává. (Miközben a kantáros nadrágja egyértelművé tette, hogy gomba a jele az oviban.) Volt egy-két gyönyörűséges kettős Gyabronka-Marton Róbert, illetve Pálfi Kata-Zsurzs Kati előadásában.
Pinceszínház - Egy ismeretlen Molnár Ferenc darabbal próbálkoznak, a Józsival. Van egy 1928-as Franklin kiadás belőle, ami a Központi könyvtárban elérhető lenne, de valaki éppen kivette, lehet, hogy éppen az alkotók. Gyabronka József lesz a főszereplő, Valló Péter rendezi. Nyilván érdekel, főleg így, hogy a Súgó megpillantásáig azt hittem, hogy tisztában vagyok Molnár életművével. Ezek szerint nem egészen. A Pinceszínháznak több jó előadása is van, főleg ha azt nézzük, hogy mekkora a repertoár, akkor ez figyelemre méltó. Szabad ötleteket mond Jordán Tamás (József Attiláéit), és megy a "Hát hogy szeret maga engem? " is. Bányavirágot nem láttam, lehet, hogy a friss nemzetis bemutató miatt kikopott a repertoárról.
